Közös férgek, Fonálférgek – Wikipédia - Közös férgek


Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha.

közös férgek

A hosszú evolúciós idő alatt képviselőik rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak. A as évekre mintegy 20 fajukat írták le. Tényleges fajszámukat több százezerre becsülik, és ezzel az ízeltlábúak után valószínűleg övék az állatvilág második legfajgazdagabb törzse. Nemcsak fajgazdagok, de egyedszámuk és így sűrűségük is jelentős: egy maréknyi földben akár több ezer egyedük is található.

Fonálférgek – Wikipédia

Fosszíliáik[ szerkesztés ] Szilárd váz hiányában rosszul fosszilizálódnakezért evolúciójukat közös férgek közvetett adatokból rekonstruálják. Ősi eredetük fő bizonyítéka testük konzervatív és egyöntetű felépítése. Nem valamilyen fejlettebb csoportból egyszerűsödtek, hanem egyenes vonalban, progresszíven fejlődtek ilyenné.

közös férgek

Mégis, már a kambrium időszakból valószínűsíthetők lenyomataik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Több olyan elsődleges tulajdonságuk van, amely az állatvilág más taxonjaira nem jellemző.

HARMADIK ALTŐRZS: Gyűrűtlenférgek (Amera) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Ezek közül a legfeltűnőbb a hengeres, megnyúlt, kör keresztmetszetű zallatorvos fereg. Tagolatlan, szelvényezetlen testük hengeres, kör keresztmetszetű. Szilárd vázuk nincs; a testfolyadék nyomása az úgynevezett hidrosztatikai váz tartja egyben őket. Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok. Egyes testrészeik szimmetriája hatsugaras, másoké kétoldali. Szervezetükben csillós sejtek — az érzékszervek kivételével — szinte egyáltalán nincsenek.

Hosszuk igen változó: a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, a legnagyobbak több méteresek. A talajban szabadon élők általában mikroszkopikusak, az állatokban élősködők jóval hosszabbak. Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak a hímeknél ivari dimorfizmus.

közös férgek

Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom színezi valamelyest. A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testük áltestüreges, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok. Ez a testüregtípus átmenet a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek között. A bélcső és a test fala között kialakult testüreget gyakran kötőszövet tölti ki, ez az úgynevezett pseudocoel.

A testüket felépítő sejtek száma többé-kevésbé állandó, ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek képtelenek regenerálódni. Kültakarójuk[ szerkesztés ] Csillók nélküli kültakarójuk külső vázuk háromrétegű: 1. A kutikula glikoproteinekbőllipidekbőlkollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll; ezek különböző irányú rétegekben helyezkedhetnek el — az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteg különíthető el.

Fenntartja a féreg testében a hidrosztatikai nyomást, véd a külső behatásoktól, az endoparazita fajokat a gazdaállat emésztőnedveitől is. Felülete általában sima, közös férgek haránt irányban gyűrűzött. Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak. A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala.

Az egyed növekedése során többször cserélődik; ez a folyamat a közös férgek. A kutikula általánosan jellemző az Ecdysozoa főtörzs fajaira, így az ízeltlábúakra is. Felszíne általában sima, de egyes fajoké közös férgek redőzött — akár annyira is, hogy szelvényezettség látszatát kelti.

Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők. A Torquentia és Secernentia osztályok fajainak testén kétoldalt hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig.

Az epidermisznek közös férgek hipodermisz hypodermis : a kutikula alatt található és előbbi anyagát termelő, egy- vagy többrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium. A hipodermisz helyenként megvastagodhat és léceket alkotva hosszanti kötegekre tagolhatja és az izomréteget. Dorzálisventrális és laterális lécek egyaránt kialakulhatnak. A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztó szerv csövei. A hipodermiszsejtek magjai is itt, közös férgek lécekben közös férgek.

Az izomréteg: az epidermisz alatt futó izomréteg minden rostja egy-egy óriási sejt. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprész és egy összehúzódásra képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó rész. Izomrendszerük[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak; a fonálférgek egyedi jellemzőjeként ez kizárólag hosszanti izmokból áll.

Ezért nem tudnak közös férgek vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek. Idegrendszerük és érzékelésük[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorzális és hasi ventrális oldalán, míg subventralis és subdorsalis helyzetben vékonyabb idegtörzsek futnak.

A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt az izomsejtek nyúlványai kapcsolódnak az idegrendszerhez. A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető közös férgek. Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a fej mögött található garatideggyűrű.

  1. Laposférgek – Wikipédia
  2. Féreg tabletta az emberi közös Férgek, hogyan lehet őket azonosítani. User Top Links - Közös férgek
  3. Körömféreg súlygyarapodás

Különleges érzékelő szerveik a feji végen található amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farkon található phasmidok. Ancylostoma duodenale szájnyílása Emésztőrendszerük három szakaszos.

Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat. A szájnyílás a féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan vagy ventrálisan nyílik. Ajkak veszik körül.

közös férgek

Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; másoknál életmódjuktól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő, így szájszervük felépítése jól mutatja életmódjukat.

közös férgek

A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe pharynx. A nyelőcső izmos, két részre osztható: corpus és postcorpus. Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek. A nyelőcső lehet sima, de számos fajnál két duzzanat bulbus látható rajta. A bélcsatorna egyszerű, izmok nélküli, egyrétegű hengerhám béleli. A testvégi csúcs közelében találjuk a bélcsatorna kivezető nyílását anus.

Keringési rendszerük, légzésük[ szerkesztés ] A megemésztett táplálék hasznos elemeinek elszállítására nem áll rendelkezésre specializált közös férgek rendszer, és külön légzőszervük sincs az oxigén felvételére és elosztására.

Ezt hívjuk diffúz légzésnek. Ehelyett minden tápanyag és melléktermék a testüregben gyűlik fel a hasuk alján húzódó két csatornában. Mivel se béledényrendszerük, se légzőszervük nincs, keringést a testnedvek helyettesítik, az oxigént pedig kültakarójukon át veszik fel. Életmódjuk, férgek ultraibolya szerkesztés ] Rendkívül alkalmazkodóképesek, így olyan élőhelyeken is fennmaradnak, ahol egyetlen állattörzs sem tud megtelepülni.

Egyaránt előfordulnak a mélytengerekben, az édesvizek valamennyi típusában és a brakkvizekben.

Tartalomjegyzék

Megélnek a szikes tavak és a hőforrások szélsőséges feltételei közt is. Több méter mélyre hatolnak a talajba, még a sivatagokban is. Megtalálhatóak a mohapárnákban, az avarban, a trágyában stb. Életmódjuk szerint két csoportra osztják őket: élősködőkre és szabadon élőkre.

A gyűrűsférgek

A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak; a ragadozók kisebb állatokat főleg kerekesférgeketközös férgekkisebb gyűrűsférgeket vagy más fonálférgeket támadnak meg.

Jelentős szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában. Sok faj növényparazitává vált növényi nedvet szív parazitákról találni sokuk állatokon élősködik. Szinte valamennyi élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge.

A termesztett növényeken a gyökér, a szár, a gumó és az erekció a férgeket érinti levél károsításával jelentős veszteséget okozhatnak. Vírus- baktérium- és gombaterjesztő szerepük is jelentős.