A féreg kijön a száj mögül, I. OSZTÁLY: ÖRVÉNYFÉRGEK (TURBELLARIA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár


Heidegger, a postahivatalnok

Testfelépítésük általános jellegzetességei[ szerkesztés ] Az aszimmetria kialakulása[ szerkesztés ] A csigák legszembetűnőbb sajátossága a csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, hozzá izmok is tapadnak. A váz — ellentétben pl.

A csigák azonban csak másodlagosan részaránytalanná vált állatokőseik kétoldalian részarányosak voltak. A részaránytalanná válás három alapvető folyamat eredménye: a test visszahajlásáé flexioa csavarodásé torsio és a visszacsavarodásé detorsio. A változás során a hátulsó testvég visszahajlott, ennek eredményeképpen a végbélnyílás és a kopoltyúk előre, a fej közelébe kerültek. A torsio folyamatában a belső szervek a visszahajlás síkjáról merőlegesen °-kal megcsavarodtak.

Emiatt az eredetileg jobb oldalon lévő szervek átkerültek az állat bal oldalára, és viszont. Ezt követően a páros szervek egyike redukálódott, majd felszívódott. Az ezzel együtt kialakult sajátos anatómiai jellegzetesség a keresztidegűség streptoneuriaugyanis a két fő párhuzamos idegköteg a bélcső alatt és felett a torsio következtében keresztezték egymást.

Pattanások a homlok felső részén: emésztés és húgyhólyag

A csigák egy részénél bekövetkezett további detorsio. Ennek következménye lett, hogy a szervek visszakerültek a test eredeti oldalára, azonban páratlanok maradtak pl. Ezzel együtt megszűnt a keresztidegűség, és másodlagos egyenesidegűség alakult ki euthyneuria. Lásd még: A csigák morfológiája A csigák feje kicsiny, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók.

Ez utóbbiaknak az érzékelésben van szerepük. Lábuk erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb.

Navigációs menü

A szájnyílás és a talp széle között nyílik egy exokrin mirigya nagy talpmirigy. Ennek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, így tulajdonképpen az állat ezen csúszik tovább.

a féreg kijön a száj mögül

Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint kontrakciós hullám jelenik meg és fut végig a haslábon.

A haladó csiga mögött a megszáradt nyálka mászásnyom formájában marad meg. A csigák legjellegzetesebb morfológiai sajátossága a külső meszes váz, a csigaház testakivéve a meztelencsigák öregcsaládját Limacoidea spf.

Hol található a pattanás? Erről árulkodik!

A csigaház alakja, mérete, színe fajonként változó, így az fajmeghatározó bélyeg. A házat a köpenyszegélyben található nagy, nyálka- fehérje - és mésztermelő mirigysejtek a férgek mítosz ki.

Ennek megfelelően többrétegű a csigaház. Legbelül vékony gyöngyházréteg hypostracum található, mely a csigák nagy többségénél hiányzik. Középütt vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található.

a féreg kijön a száj mögül

A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal. A táplálkozás[ szerkesztés ] A csigák emésztőrendszere háromszakaszos bélcsatorna. A szájnyílás a fej végén található, és a szájüregben folytatódik.

a féreg kijön a száj mögül

A szájüreg felső boltozatán állkapocs, alul pedig erőteljes reszelőnyelv radula található. A szájüreg rövid, izmos garatban folytatódik, majd a hosszabb nyelőcső s végül a tág gyomor következik.

Tartalomjegyzék

A nyálmirigyek a garat és a nyelőcső határán torkollnak a bélcsőbe. Középbéli mirigyük nagy, fejlett, a teljes középbelet a féreg kijön a száj mögül.

a féreg kijön a száj mögül

Feladata az emésztőnedv-termelés és a tápanyag-raktározás. A középbéli mirigy hepatopancreatum szívja fel a táplálék finomszemcsés részét, a többi a rövid utóbél felé halad, majd a légzőnyílás közelében lévő végbélnyíláson a féreg kijön a száj mögül ürülnek a szükségtelen végtermékek.

Florapack Kertészet

Törmeléket szűrő életmódjuk pedig hozzájárul a vizek öntisztulásához. Anyagszállítás[ szerkesztés ] A szívük nagy szívburoküregben található, egy-egy szívkamrából és szívpitvarból áll. A szívkamrából induló aorta három fő artériára válik szét, melyek a fejbe, lábba és zsigerzacskóba indulnak.

a féreg kijön a száj mögül

A vérük színe kékes, mert benne réztartalmú hemocianin található. A csigák között alapvetően kétféle légzési mód alakult ki: a vízben való légzés, mely kopoltyúval történik; a légkörből való légzés, mely a nedves falú, hajszálerekkel bőségesen átjárt köpenyüregtüdővel történik. A kopoltyú lehet a szívkamra előtt elöl-kopoltyúsok vagy mögött hátul-kopoltyúsokami rendszertani bélyeg. A tüdővel lélegző csigák a tüdőscsigák csoportját alkotják, közöttük azonban találni vízi és szárazföldi fajokat egyaránt.

Pattanások a homlok alsó részén: szív- és érrendszer

Szaporodás és egyedfejlődés[ szerkesztés ] Csigapeték Az ivarszervek a zsigerzacskó felső részében helyezkednek el, bonyolult felépítésűek, járulékos mirigyekkel állnak kapcsolatban. Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. A hímnősek kölcsönösen termékenyítik meg egymást; ilyenkor ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig az ondótartályban tárolódik. A peterakáskor a petecsövön áthaladó petesejteket termékenyítik meg a spermiumok.

A tengeri fajok egyedfejlődése átalakulással történik, több lárvaalakon keresztül, melyek mint planktonikus szervezetek élnek a tengervízben a kifejlődésig. Az édesvízi és szárazföldi fajok átalakulása már a petében megtörténik, így az ő posztembrionális fejlődésük átalakulás nélküli.

a féreg kijön a száj mögül

Az ivarszervek részei[ szerkesztés ].